A szomszéd lány – de ez nem fikció. Ez valóság.
1965 nyara. A 16 éves Sylvia Likens és húga, Jenny, cirkuszi dolgozó szüleik miatt ideiglenesen egy idegen asszonyhoz kerülnek Indianapolis keleti részén. Az asszony neve: Gertrude Baniszewski.
37 éves, hétgyermekes, elvált anya. Hetente 20 dollárért vállalja a felügyeletet. Egyszerű megállapodásnak tűnik.
Nem az volt.
Ami ezután történt, Indiana állam egyik legsötétebb bűntetteként vonult be a történelembe. Sokan máig a legmegrázóbb true crime esetek között tartják számon.
Gertrude először „csak” fegyelmezett. Pofonok, verések apró dolgokért.
Sylvia esetében azonban ez gyorsan átlépett minden határt. Hónapokon át tartó, módszeres kínzás következett.
– Verések övvel, bottal, lapáttal – szinte naponta.
– Éheztetés és vízmegvonás, miközben mások előtte ettek.
– Cigarettával égetés, forró vízzel leforrázás, a bőr felsértése.
– Szexuális megalázás, nyilvános megszégyenítés, obszcén cselekedetekre kényszerítés.
A legmegrázóbb: gyerekek is részt vettek benne.
Gertrude saját gyermekei – köztük 10–12 évesek – és környékbeli tinédzserek. Ő irányított. Ő adott utasításokat. Ő engedélyezte. Sokszor ő maga is részt vett benne.
Végül egy forró tűvel a hasára égették a mondatot:
“I’m a prostitute and proud of it.”
-
október 26-án a rendőrség egy koszos matraccal fedett, üres szobában találta meg Sylvia testét.
Súlyosan alultáplált volt, több mint 150 sérüléssel. Égési nyomok, zúzódások, vágások.
A halál oka: agyduzzanat, belső vérzés és traumás sokk.
Gertrude még egy hamis vallomást is diktált neki, amely szerint egy „banda” támadta meg. De a testén lévő sérülések mindent elárultak.
A 1966-os per országos botrányt kavart. Gertrude-t elsőfokú gyilkosságért ítélték el. Több gyermeket – köztük sajátjait – bűnrészességért vontak felelősségre.
Az ügy inspirálta többek között a
The Girl Next Door és az
An American Crime című filmeket, valamint számos könyvet és podcastet.
De a legijesztőbb nem a brutalitás részleteiben rejlik.
Hanem abban, hogy nem egy elszigetelt pszichopata tette.
Hanem egy „átlagos” anya, egy hétköznapi házban.
Gyerekekkel.
Szomszédokkal, akik hallották a sikolyokat – és nem szóltak.
Ez nem horrorfilm.
Ez a valóság volt.
Egy 16 éves lány lassú, kegyetlen kínhalála, amely hónapokon át zajlott, miközben a külvilág tovább élte a mindennapjait.
És talán ezért marad az egyik legnyugtalanítóbb true crime eset a mai napig.
Mert nem a sötét sikátorban történt.
Hanem a szomszédban.
További filmajánlókat ITT találtok.
About the Author
