Az Amityville-i ház titka: gyilkosság, démonok vagy egy zseniális átverés?
Long Island csendes kertvárosában, Amityville egyik nyugodt utcájában állt egy hat hálószobás, holland koloniál stílusú ház. Fehér homlokzat, fekete spaletták, ikonikus, „szemeket” formázó padlásablakok. Idilli amerikai álom – legalábbis kívülről. Belül azonban olyan események történtek, amelyek máig viták, könyvek és filmek tárgyát képezik.
I. A vérengzés éjszakája – a DeFeo család lemészárlása
-
november 13-án hajnalban a 23 éves Ronald DeFeo Jr. egy .35-ös kaliberű Marlin puskával végzett egész családjával.
Áldozatai:
-
Ronald DeFeo Sr. (43)
-
Louise DeFeo (43)
-
Dawn (18)
-
Allison (13)
-
Marc (12)
-
John Matthew (9)
Mind a hat holttestet arccal lefelé találták meg az ágyukban. Nem volt dulakodás. Nem volt védekezés. Nem volt menekülési kísérlet.
A legrejtélyesebb kérdések:
-
Hogyan nem ébredt fel senki a lövésekre?
-
Miért nem hallottak a szomszédok hat–hét puskalövést?
-
Hogyan feküdhetett minden áldozat ugyanabban a pozícióban?
A boncolás szerint egyikük szervezetében sem találtak altatót vagy nyugtatót. A lövések hangját egyetlen szomszéd sem jelentette – egy kutyaugatáson kívül senki nem hallott semmit.
DeFeo először azt állította, hogy maffiatámadás történt. Később összeomlott, és beismerő vallomást tett. A bíróságon azonban új történettel állt elő: hangokat hallott, amelyek arra utasították, hogy ölje meg a családját.
Ügyvédje, William Weber az ördögi megszállottság narratívájára építette a védelmet. A bíróság azonban elutasította az őrültségre való hivatkozást. DeFeót 1975-ben hat egymást követő életfogytiglani büntetésre ítélték.
Évtizedekkel később több verziót is előadott:
-
hogy nővére, Dawn is részt vett a gyilkosságban,
-
hogy több ember volt jelen,
-
majd hogy hidegvérű, előre megtervezett gyilkosság történt.
2021-ben a börtönben halt meg.
A ház ekkor már „gyilkosságházként” vonult be a köztudatba.
II. A Lutz család beköltözik – 28 nap a rettegésben
1975 decemberében a házat 80 000 dollárért vásárolta meg George Lutz és Kathy Lutz. Tudták, mi történt ott. Az alacsony ár azonban túl csábító volt.
Beköltözés után papot hívtak házszentelésre. A beszámolók szerint a pap – akit több forrás Ralph Pecoraro atyával azonosít – az egyik gyerekszobában hangot hallott: „Tűnj innen.” Állítása szerint láthatatlan ütés érte, majd megbetegedett. Más források szerint viszont soha nem járt személyesen a házban, csak telefonon beszélt a családdal.
Ezután kezdődtek a furcsaságok.
A Lutz család beszámolói szerint:
-
Állandó, megmagyarázhatatlan hideg uralkodott a házban.
-
Kénes, rothadó szag terjengett.
-
Zöld vagy vörös, zselészerű anyag szivárgott a falakból.
-
Télen döglegyek lepték el az egyik szobát.
-
Az ajtók és ablakok maguktól csapódtak be.
-
George minden éjjel hajnali 3:15-kor ébredt – a gyilkosságok feltételezett időpontjában.
-
Kathy állítólag lebegni kezdett az ágy felett.
-
A gyerekek ágyai „fel-le csapkodtak”.
-
Missy, a kislány egy vörösen izzó szemű, disznószerű lényről beszélt, akit „Jodie”-nak nevezett.
A család egyre paranoiásabbá és kimerültebbé vált. George szakállasan, zaklatottan járkált a házban, mintha megszállott lenne. A kandalló állandóan égett, mégis jeges hideget éreztek.
-
január 14-én, 28 nappal a beköltözés után, mindent hátrahagytak és elmenekültek.
III. A Warrenék és a híres „szellemfotó”
A házat meglátogatta a híres démonológus házaspár, Ed Warren és Lorraine Warren.
Egy ott készült fotón – amelyet később sokat publikáltak – egy kisfiú alakja látható az egyik ajtónyílásban. A látogatás idején állítólag csak felnőttek tartózkodtak az épületben.
A szkeptikusok szerint a kép egyszerű perspektivikus torzulás vagy egy stábtag gyermeke volt.
IV. Könyv, film, és a mítosz megszületése
A történetet 1977-ben dolgozta fel Jay Anson a The Amityville Horror: A True Story című bestsellerben.
A könyv 35 órányi magnóra vett interjú alapján készült. 1979-ben film is készült belőle, The Amityville Horror, amely hatalmas kasszasiker lett és több mint egy tucat folytatást inspirált.
A probléma csak az volt, hogy időközben William Weber azt állította: a történet jelentős része közös „ötletelés” eredménye volt. Állítása szerint a vörös szemű disznó egy szomszéd macskájából „született”, a falból csorgó anyag pedig egy valós családi incidens dramatizálása volt.
A szkeptikus kutató Robert Bartholomew szerint az egész történet egy pénzügyi nehézségekkel küzdő család jól felépített médiamanővere volt.
V. Mi történt valójában?
Tények:
-
A DeFeo-gyilkosság valóban megtörtént.
-
A Lutz család valóban 28 nap után elköltözött.
-
A ház azóta többször gazdát cserélt.
-
Egyetlen későbbi tulajdonos sem számolt be paranormális jelenségről.
-
A házszámot megváltoztatták, a homlokzatot átalakították.
A kérdések azonban nyitva maradtak:
-
Miért nem hallotta senki a lövéseket?
-
Miért feküdtek az áldozatok arccal lefelé?
-
Miért hagyta ott a Lutz család minden tulajdonát?
-
Ha átverés volt, miért tartottak ki mellette életük végéig?
A valódi horror
Lehet, hogy nem démonok laktak a házban.
Lehet, hogy nem volt vörös szemű entitás az ablakban.
De hat ember valóban meghalt ott.
És egy család – akár igazat mondott, akár nem – örökre a rettegés történetének részévé vált.
Amityville ma is csendes. A ház áll. A turisták keresik. A legenda él.
És minden évben, november 13-án hajnalban, sokan még mindig az órájukat figyelik.
3:15.
About the Author
