A Gyatlov-hágó rejtélye – mi történt a Halálhegyen 1959-ben?
1959 februárjában kilenc fiatal túrázó indult útnak az Urál-hegység északi részébe. Tapasztalt sportolók voltak, akik korábban már sokkal nehezebb túrákat is teljesítettek. A kirándulás azonban tragédiába torkollott.
Amikor hetekkel később megtalálták a táborukat, a látvány még a nyomozókat is megdöbbentette: a sátor belülről volt felvágva, a túrázók pedig kabát és cipő nélkül menekültek ki a mínusz harminc fokos éjszakába.
Az eset azóta a világ egyik legismertebb megoldatlan rejtélye lett.
Kik voltak a Gyatlov-csoport tagjai?
A túrát Igor Gyatlov, az Uráli Politechnikai Intézet hallgatója szervezte. A csapat kilenc tagból állt, többségük egyetemista volt, de mindannyian tapasztalt sí- és hegymászótúrát teljesítettek már.
A csoport tagjai:
-
Igor Gyatlov
-
Zinaida Kolmogorova
-
Jurij Dorosenko
-
Jurij Krivonyisenko
-
Rustem Szlobodin
-
Alekszandr Kolevatov
-
Nyikolaj Thibeaux-Brignolle
-
Ljudmila Dubinyina
-
Szemjon Zolotarjov
A túra célja az Otorten-hegy meghódítása volt. A csapat naplót vezetett és fényképeket készített az út során, amelyekből kiderül, hogy az induláskor minden rendben volt.
Az utolsó tábor a Halálhegyen
-
február 1-jén a túrázók a Holatcsahl nevű hegy lejtőjén vertek tábort. A név a manysi nyelvben annyit jelent: Halálhegy.
A döntés elsőre furcsának tűnhet, mert a tapasztalt túrázók általában az erdő védelmében állítják fel a sátrat. Valószínűleg azonban a rossz látási viszonyok és a közelgő vihar miatt döntöttek így.
Ez lett az utolsó éjszaka, amikor életben voltak.
A sokkoló felfedezés
Amikor a mentőcsapat február végén megtalálta a tábort, furcsa dolgokra bukkant.
A sátor:
-
fel volt vágva belülről
-
minden felszerelés bent maradt
-
a cipők és kabátok érintetlenek voltak
A hóban látható lábnyomok azt mutatták, hogy a túrázók rendezetten sétáltak lefelé a hegyről.
Nem futottak. Nem pánikszerű menekülés nyomai voltak.
A furcsaság csak az volt, hogy mezítláb vagy zokniban tették ezt meg a fagyos éjszakában.
Hol találták meg a holttesteket?
Az első két áldozatot egy nagy fenyőfa alatt találták meg.
A testeken égési sérülések voltak, és úgy tűnt, mintha tüzet próbáltak volna gyújtani. A fa ágai több méter magasságig le voltak törve, mintha valaki felmászott volna rá.
Később három másik túrázót találtak meg a sátor felé vezető úton. Úgy tűnt, hogy vissza akartak térni a táborhoz, de a hideg legyőzte őket.
A maradék négy túrázó holttestét csak hónapokkal később találták meg egy hóval teli vízmosásban.
A megmagyarázhatatlan sérülések
A legnagyobb rejtélyt az utolsó négy áldozat sérülései jelentették.
A boncolási jelentések szerint:
-
több borda súlyosan összeroppant
-
egy koponya darabokra tört
-
külső sérülések viszont alig voltak
A szakértők szerint az ilyen belső sérülések hatalmas erőhatásra utalnak, mégis hiányoztak azok a nyomok, amelyek például egy autóbalesetnél láthatók.
Az egyik áldozat, Ljudmila Dubinyina esetében a nyelv és a szemek hiányoztak. A kutatók többsége szerint ezt a természetes bomlás és az állatok okozták, de az eset még így is hátborzongató maradt.
A leggyakoribb magyarázatok
Az évtizedek során számos elmélet született.
Lavina
Sok kutató szerint egy kis lavina indíthatta el a tragédiát. A túrázók pánikba estek, kivágták a sátrat, és elhagyták a tábort.
Katonai kísérletek
Mások úgy vélik, hogy a közelben titkos fegyverkísérletek zajlottak. Több szemtanú furcsa narancssárga fényeket látott az égen aznap éjjel.
Infrahang
Egy tudományos elmélet szerint a hegyen kialakuló szél különleges hanghullámokat hozhat létre, amelyek pánikot és irracionális viselkedést válthatnak ki.
Paranormális magyarázatok
Az eset természetesen az összeesküvés-elméletek kedvenc témája is lett. Egyesek idegenekről, mások titkos szovjet akcióról beszélnek.
Megoldódott valaha a Gyatlov-rejtély?
2020-ban az orosz hatóságok újra megvizsgálták az ügyet, és arra jutottak, hogy a tragédiát valószínűleg lavina okozta.
Sok kutató azonban nem ért egyet ezzel a magyarázattal. A helyszíni bizonyítékok egy része még mindig nehezen illeszthető bele ebbe az elméletbe.
Ezért a Dyatlov Pass Incident máig a modern történelem egyik legnagyobb rejtélye maradt.
Mi történt valójában?
Kilenc tapasztalt túrázó hagyta el a sátrát egy fagyos éjszakán.
Kabát és cipő nélkül indultak el a sötét hegyoldalon.
Hogy mi kényszerítette őket erre a döntésre, arra a kérdésre több mint hatvan év után sincs biztos válasz.
Talán lavina volt.
Talán katonai kísérlet.
Vagy talán valami egészen más.
A nyomozás és a gyanús körülmények
A tragédia után az ügyet a szovjet hatóságok vizsgálták ki, de a hivatalos magyarázat sokáig homályos maradt. A dokumentumokban mindössze annyi szerepelt, hogy a túrázók halálát egy „ismeretlen, legyőzhetetlen erő” okozta.
Csak évtizedekkel később került újra reflektorfénybe a Dyatlov Pass Incident, amikor kutatók és újságírók hozzáférést kaptak a korábbi nyomozás irataihoz.
2020 júliusában az orosz ügyészség új vizsgálatot indított, majd lezártnak nyilvánította az ügyet. A hivatalos álláspont szerint a tragédiát egy lavina okozta, amely miatt a túrázók pánikba estek, elhagyták a sátrat, majd a sötétben nem találtak vissza hozzá.
Sokan azonban úgy vélik, hogy ez a magyarázat nem ad választ minden részletre.
A radioaktivitás rejtélye
A boncolási jegyzőkönyvek szerint néhány ruhadarabon megemelkedett radioaktivitást mértek.
Különösen Ljudmila Dubinyina és Alekszandr Kolevatov ruháin mutattak ki ilyen nyomokat.
Ez a részlet azonnal táptalajt adott az összeesküvés-elméleteknek. Egyes kutatók szerint a csoport tagjai véletlenül egy katonai kísérlet közelébe kerülhettek.
Mások úgy vélik, a sugárzás forrása sokkal prózaibb lehetett, például korábbi munkahelyi szennyeződés.
A titokzatos narancssárga fények
Az ügy egyik legkülönösebb részlete a szemtanúk beszámolója.
Több ember is azt állította, hogy a tragédia idején furcsa narancssárga fénygömböket látott az égen az Urál felett. A nyomozást vezető ügyész, Lev Ivanov később maga is utalt ezekre a jelenségekre.
A beszámolók miatt sokan feltételezték, hogy a közelben katonai rakétatesztek zajlottak.
Mások szerint viszont a jelenség természetes lehetett, például meteorok vagy légköri fényjelenségek.
A kémelmélet
A csoport egyik tagja, Szemjon Zolotarjov különösen nagy figyelmet kapott a kutatók részéről.
Ő volt a legidősebb a túrázók között, és katonai múltja miatt sokan feltételezik, hogy kapcsolatban állhatott a szovjet titkosszolgálattal.
A gyanút erősítették a testén talált furcsa tetoválások is, amelyek jelentését a mai napig nem sikerült teljesen megfejteni.
Egyes elméletek szerint a túra valójában fedősztori lehetett egy titkos találkozóhoz.
Természeti jelenségek: infrahang és katabatikus szelek
Nem minden magyarázat vezet összeesküvéshez.
Egyes kutatók szerint a tragédia hátterében különleges természeti jelenségek állhattak.
Az egyik ilyen az infrahang. Ez egy nagyon alacsony frekvenciájú hanghullám, amelyet az emberi fül nem hall, de bizonyos esetekben erős szorongást és pánikot válthat ki.
Egy másik lehetőség a katabatikus szél. Ez egy rendkívül erős, hirtelen lecsapó hideg légáramlat, amely hegyvidéki területeken alakulhat ki, és percek alatt életveszélyes helyzetet teremthet.
A megválaszolatlan kérdés
A tragédia legnagyobb rejtélye továbbra is ugyanaz maradt.
Mi történt abban a néhány percben, amikor a túrázók belülről felvágták a sátrukat, majd kabát és cipő nélkül elhagyták azt?
Tapasztalt hegymászók voltak, akik pontosan tudták, hogy ilyen körülmények között a hideg percek alatt halálos lehet.
Valaminek tehát olyan gyorsan és váratlanul kellett történnie, hogy még a felöltözésre sem maradt idejük.
És éppen ez az a kérdés, amely miatt a Dyatlov Pass Incident több mint hatvan év után is az egyik legnagyobb megoldatlan rejtély maradt.
Források : Dyatlov Pass incident -Wikipedia / https://dyatlovpass.com/
További érdekességeket ITT találsz.
About the Author
