2026.04.03.
A Darkweb az internet legalsó szintje.

A Darknet-et az internet feketebárányának tartjuk, úgy tekintünk rá, mint a fegyver- és kábítószercsempészet melegágyára, a pedofilok és a terroristák paradicsomára. Valójában azonban mégsem olyan sötét hely.

Von Daniel Wendorf & Benedikt Plass-Fleßenkämper

A „Darknet” kifejezést általában sötét mesterkedésekkel társítják. Elsősorban azért, mert az illegális Darknet-platformokat, mint a Silk Road vagy az AlphaBay, amelyeken kábítószerekkel, fegyverekkel vagy emberi szervekkel kereskedtek, nagy médiaérdeklődés övezte. Az internetnek ez a része gyorsan hírhedt hellyé vált – sőt, hallhattunk már politikusokat, akik egyenesen a „törvénytelenség szigete” – ként emlegették. Ez mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy sokan nem tudják, miről is van szó valójában.

Darknet: Az internet sötét oldala?

A Darknet kifejezés az interneten névtelenül zajló kommunikációt jelenti, amely például egy Tor-böngészőn keresztül valósul meg. A Darknet-ek titkosítási technológiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy két felhasználó között ne önkényesen, hanem manuálisan és célzottan létesítsenek kapcsolatokat. Az egyik felhasználó számítógéppel vagy mobileszközön kapcsolatba lép egy másik személlyel, amelynek során mindkettejük IP-címe közvetlenül összekötődik egymással. Ily módon kommunikálhatnak vagy cserélhetnek adatokat anélkül, hogy mások beleolvasnának a levelezésbe. Sajátossága még, hogy a személyes hálózat további kapcsolatok révén bővíthető. Mindazonáltal ezek a magánhálózatok le vannak választva a klasszikus internetről; a felhasználók egymás között, úgymond négyszemközt vannak. Vagyis sok kicsi és nagy Darknet létezik az interneten.

Leszögezhető azonban, hogy sok ember számára elengedhetetlen a védett kommunikáció lehetősége, főleg napjainkban, amikor egyre fokozottabban figyelik az internetes tevékenységeket. Álljon itt néhány példa arra, hogyan használhatók ésszerűen a zárt hálózatok, valamint a Tor-technológia:

Közérdekű bejelentések – whistleblowing

Edward Snowden és Chelsea Manning vitathatatlanul a legismertebb nevek, amikor megkérdőjelezhető állami machinációk feltárásáról van szó. Snowden, a CIA volt alkalmazottja nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok, többek között az NSA, széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét. Az egykori amerikai katona, Bradley Manning – aki egy nemi átalakító műtét után Chelsea Manning néven vált ismertté – összesen félmillió Irakból és Afganisztánból származó amerikai háborús dokumentumot továbbított a Wikileaks-nek, amelyet aztán a platform és médiapartnerei közzé is tettek. Noha sem Snowden, sem Manning nem használta ki a Darknet technikai lehetőségeit, világszerte ösztönöztek közérdekű bejelentőket (lásd whistleblower) arra, hogy feltárjanak tudomásukra jutott visszaéléseket. Ez a legjobban olyan módszerekkel működik, amelyek el is tüntetik maguknak a bejelentőknek a nyomait. Egy olyan program, mint a Tor-böngésző, segíthet ebben, és mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közérdekű bejelentők világszerte használják is.

Szerkesztőségek anonim postafiókjai

A hírműsorok és újságok bizonyos információk beszerzéséhez olyan informátorokra vannak utalva, akik esetleg nem akarnak személyesen a nyilvánosság elé lépni, vagy akiket meg kell védeni. Ezért szinte minden nagyobb szerkesztőség biztosít olyan technikai lehetőségeket, amelyek segítségével bizalmasan el lehet juttatni hozzájuk különböző anyagokat, ill. ahol anonim módon közvetlenül is kapcsolatba lehet lépni a szerkesztőkkel. Az olyan médiumok, mint a brit Guardian, a New York Times vagy a német tageszeitung (taz) rendelkeznek olyan .onion végződésű Tor-postafiókokkal, amelyeken keresztül a felhasználók feltölthetnek dokumentumokat, anélkül, hogy IP-címüket fel kellene fedniük. Nagy NGO-k, mint például a Greenpeace is alkalmazzák ezt a technológiát.

systemli.org/Riseup.net

Az aktivisták világszerte biztonságosan szeretnének kommunikálni. Így például a legnagyobb európai hacker-egyesület, a Chaos Computer Club (ccc) regionális csoportjai belső kommunikációhoz .onion végződésű webhelyeket használnak. A systemli.org. „az adatvédelmet biztosító kommunikáció nem kereskedelmi jellegű szolgáltatója”-ként tekint magára. A német kezdeményezés e-mail-, felhő- és tárhely-alapú szolgáltatásokat kínál egyéneknek és különböző kezdeményezéseknek, többek között .onion végződésű címeken keresztül. Saját bevallása szerint a systemli ezáltal politikai aktivistáknak kíván védelmet nyújtani. Amerikai megfelelője, a Riseup.net hasonló szolgáltatásokat kínál.

FireChat 

A FireChat elnevezésű Messenger-szolgáltatás, amelyet az Open Garden 2014 óta biztosít, már születése évében az „anonim színtér” sztárjává vált. A hongkongi „esernyős forradalom” alatt a kínai kormány a város nagy részén kikapcsolta a mobiltelefon-hálózatot, hogy megakadályozza az aktivisták egymás közötti kommunikációját. Ilyen esetekben lép előtérbe a FireChat: minden okostelefon, amelyre telepítve van, rövid időn belül kommunikációs csomóponttá alakul egy decentralizált hálózaton belül. Hongkongban a sok ezer tüntető ennek segítségével volt képes zavartalanul kapcsolatot tartani, és betájolni magát annak ellenére, hogy a mobiltelefon-hálózat ki volt kapcsolva.

Facebookcorewwwi.onion

Hogy a Facebook világszerte elérhető? Ez így nem teljesen helytálló, hiszen a világ egyes részein vagy egyáltalán nem érhető el az oldal, vagy csak cenzúrázott formában. A cenzúra és a hozzáférés blokkolásának kijátszására a Facebook 2014-től kezdve egy külön Tor oldalt működtet.

A Deep Web 

A Darknet-tel gyakran összefüggésbe hozott és megtévesztő módon annak szinonimájaként használt kifejezés a „Deep Web”. Valójában az internetnek azt a részét jelöli, amelyre a normál keresőmotorokkal való lekérdezés nem ad ki találatot, mivel ezek technikai okokból kifolyólag nem képesek egész mélységükben átkutatni és megjeleníteni a weboldalakat. Hogy ez marginális jelenség lenne? Szó sincs róla, hiszen egy 2001-es tanulmány szerint a Deep Web adatmennyisége 400-500-szor akkora, mint amennyit az internet klasszikus részéhez („Surface Web”, azaz látható web) társítanak. Az internet nagy része egész egyszerűen rejtve marad a simán szörföző nyilvánosság előtt – még a hatóságoknak is nehezére esik e rejtett terület feltérképezése. Sokan nem tudják, de a Deep Web-et rendszeresen használjuk a mindennapokban. Például bárki, aki online könyvtári katalógust használ, a Deep Web közegében mozog. A könyvállományt normál keresőmotorok nem adják ki, az csak a könyvtár használóinak elérhető, amikor bejelentkeznek adataikkal – és ezzel belépnek a Deep Web világába.

 

 

Gyermekek elleni bűncselekmények hálózatai

A Dark Web egyik legsúlyosabb és legmegrázóbb jelensége a gyermekekkel kapcsolatos bűncselekményekhez kötődő zárt közösségek létezése. Ezek nem nyíltan kereshető oldalak. Többnyire meghívásos, titkos fórumok, amelyek folyamatosan költöznek, új címeken jelennek meg, majd eltűnnek.

A nemzetközi bűnüldöző szervek – például az Europol és az FBI – rendszeresen számolnak be olyan akciókról, amelyek során több ezer felhasználót azonosítanak világszerte. Egy-egy felszámolt hálózat után azonban gyakran rövid időn belül újabb jelenik meg.

A szakértők szerint ezek a közösségek nem csupán tartalommegosztásra épülnek, hanem ideológiai megerősítést is nyújtanak egymásnak. Ez teszi különösen veszélyessé őket: a digitális térben kialakuló „normalizálás” tovább mélyíti a torz gondolkodást.


Fegyverkereskedelem és illegális piacok

A Dark Web piacterei – mint egykor a Silk Road vagy az AlphaBay – nemcsak drogkereskedelemről szóltak. Időszakosan fegyverekkel, lőszerekkel és más tiltott eszközökkel kapcsolatos hirdetések is megjelentek rajtuk.

A valóság azonban árnyaltabb, mint a filmekben. A legtöbb ilyen „ajánlat” csalás volt, vagy a hatóságok által megfigyelt csapda. A fizikai fegyverek nemzetközi szállítása rendkívül kockázatos és nehezen kivitelezhető. Ennek ellenére az a tény, hogy egyáltalán megjelennek ilyen ajánlatok, komoly biztonsági aggodalmat kelt.

A kriptovaluták használata és a titkosított kommunikáció ideiglenesen megnehezítheti a nyomozást, de az elmúlt években a hatóságok technológiai felkészültsége jelentősen fejlődött.


Az „extrém tartalom” mítosza és valósága

A Dark Webről gyakran terjednek legendák „élő közvetítésű bűncselekményekről” vagy különösen brutális tartalmakról. A legtöbb ilyen történet bizonyíthatatlan vagy egyenesen városi legenda.

Ugyanakkor léteznek extrém erőszakos tartalmakat megosztó oldalak és fórumok. Ezek többnyire olyan felhasználókat vonzanak, akik a sokkoló, tabu- vagy illegális tartalmak iránt érdeklődnek. Fontos azonban kiemelni: az internet nyílt részén is található hasonló jellegű anyag. A Dark Web ebben nem egyedülálló – csupán anonimabb.


Miért nem „a gonosz főhadiszállása”?

A közvélemény hajlamos a Dark Webet egységes, démonizált térként kezelni. A valóság ezzel szemben az, hogy:

Az anonimitás önmagában nem bűn. Ugyanaz a technológia, amelyet bűnözők használnak, életmentő lehet egy diktatúrában élő újságírónak vagy aktivistának.


A valódi kérdés

A Dark Web legsötétebb része nem technológiai, hanem emberi probléma. Nem a titkosítás a veszélyes, hanem az, amikor az emberi kegyetlenség talál eszközt magának.

A digitális tér nem teremt új bűnöket – csak új platformot ad a régieknek.

About the Author